Az érzelmi életnek és a személyes érzéseknek itt nyugaton jóval nagyobb fontosságot tulajdonítanak, mint a keleti kultúrákban. Mi már szinte társasjátéknak tekintjük az érzések megértését, felderítését, kifejezését és ezek másokkal való kommunikációját.
Mit is teszünk, hogy jól érezzük magunkat? Erre a célra rengeteg pénzt tudunk elkölteni, számtalan helyzetet kreálunk, megpróbálunk más embereket manipulálni, korlátok közé szorítani, és így tovább. De ezt tényleg azért tesszük, hogy jól érezzük magunkat? Vagy egyszerűen meg akarjuk akadályozni azt, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk a negatív érzésekkel, az öntudatlan árnyékos oldallal?
A Tao segít nekünk abban, hogy újraértelmezzük, és jobban értsük az érzéseket, felelősséggel kezeljünk problémás helyzeteket, és ne nyomjuk el magunkban a már kialakult, negatív érzéseket.
Az érzelemvilág csak egy része az egésznek, és a Tao nem értékeli túl az érzéseket. Különbséget tesz érzések és emóciók között. Ugye, az érzések azért vannak, hogy érezzünk, hogy átéljük és feldolgozzuk őket. Az emóciók pedig olyan érzések, amelyeket egyszer elnyomtunk magunkban, és feldolgozatlanul a tudatalattinkba száműztünk. Az öntudatlan érzések és emóciók rengeteg életerőnket emésztik fel, ugyanis az érzések elfojtásához energia kell. Ha az emberek boldogtalannak és elégedetlennek érzik magukat, azért is van, mert túlzott mértékben azonosulnak az emócióikkal és az érzéseikkel. Az érzések az egészséghez vezető út lényeges részét képezik. Sajnos az egészséges érzés régi, elintézetlen, át nem élt érzésekkel keveredik össze, amelyektől meg kell szabadulnunk ahhoz, hogy visszaszerezzük az érzés természetes képességét.
A taoisták minden érzést egy bizonyos elemhez (az öt elem egyikéhez) és szervhez rendelnek hozzá. A kínai orvostudományban segédeszközként alkalmazzák és testbeszédként értelmezik az érzéseket. Ez a felfogás alapvetően különbözik a mi nyugati nézeteinktől és ideáinktól.
Nézzünk egy példát: orvoshoz fordulunk, mert egy ideje lehangoltak, szomorúak, sírósak, és félelemmel vagyunk telve a jövő miatt. Talán felírnának nekünk depresszió elleni gyógyszert, elküldenének egy pszichiáterhez vagy pszichológushoz. Próbálnánk együttes erővel rájönni a szomorúságunk okára, újra meg újra feltúrnánk a lelkünket, hogy még több szomorúságot és fájdalmat hozzunk a felszínre. A pszichológia segítségével megpróbálnánk logikát vinni az érzelmi életünkbe, és megkísérelnénk megérteni az érzéseinket.
A taoizmusban és a kínai orvostudományban azonban a tüdő és a Fém elem gyengeségének tekintik a szomorúságot. Így a kezelés során akupunktúrával és célirányos gyógyfűterápiával először a tüdőt erősítik. Az öngyógyítás folyamán megtisztítják és erősítik a tüdőt gyógyító hangokkal, aranyfénnyel és belső mosollyal.
Minden érzés valamely szerv gyengeségét jelzi, vagy tesi diszharmóniára utal. Ha az érzések energetikai hatását elemezzük, akkor kiderül, hogy az emóciók a különféle elemekhez vannak hozzárendelve, de jin- és jang-tulajdonságok szerint is megítélhetőek.
A jang-érzések intenzívek, általában rövid életűek és extrovertáltak, azaz kifele fordulók.
A jin-érzések jellegüket tekintve inkább krónikusak, hosszan tartók és befele fordulók.
Hosszú távon a legtöbb érzés belső tüzet és hőt okoz. Ekkor a következő tüneteket észlelhetjük: nyugtalanság, alvászavarok, szomorúság, bőrkiütések, és így tovább.
Nézzük meg, hogy a bennünk kialakuló lelkiállapotoknak milyen energetikai hatásai vannak:
- A harag arra ösztönzi a csit, hogy felfelé áramoljon, ezáltal gyengíti és igénybe veszi a májat.
- Az öröm békéssé és oldottá tesz, ezáltal lassítja a csi-áramlást; a túlzott öröm gyengíti a szívet.
- Az aggodalom és a tépelődés összekuszálja és megzavarja a csit, ezzel gyengíti a lépet.
- A szomorúság bomlasztja a csit és gyengíti a tüdőt.
- A félelem lefelé vonzza és leszállásra készteti a csit; ez gyengíti a szívet és a veséket.
- A sokkos állapot összezavarja a csit; gyengíti a szívet és a veséket.
Sokszor tapasztalhatjuk, hogy nehéz bánni az érzésekkel. Áthárítjuk a felelősséget más emberekre, mert őket hibáztatjuk saját érzéseinkért, mindenekelőtt azért, mert mi magunk képtelenek vagyunk bánni az érzéseinkkel, nem tudjuk felvállalni és igazán átélni azokat. Az is lehet, hogy a gyermekkorban szerzett negatív tapasztalatok miatt, megrekedünk elintézetlen és megemésztetlen érzéseinkben. Hogy fog ez hatni ránk? Mint valami méreganyag, amely kémiailag megváltoztatja és átformálja az egész szervezetet, a test minden sejtjét. Mindaddig amíg kitérünk a saját érzéseink elől, nem is nyílik lehetőség arra, hogy meggyógyítsuk saját magunkat.
Az érzések és emóciók minden esetben útmutatások bensőnk felé. Ha figyelünk a jelekre, akkor rájöhetünk arra, hogy hol vannak még sérüléseink, mely területeken szűkültek be a gondolkodás- és magatartásmintáink, és hol kell kitágítanunk azokat, vagy hol szükséges változtatnunk az életünkön. Különféle magatartásmintáink vannak arra, hogy hogyan kerüljük ki a saját érzéseinket. Például egyszerűen elfojtjuk az érzéseket, vagy kikerüljük azokat a helyzeteket, melyek kapcsolatba hozhatnak minket az érzéseinkkel. Vagy lerázzuk az érzéseket sporttevékenységek révén, szexualitás útján, oly módon, hogy más embereket hibáztatunk, szemrehányásokat teszünk, vagy éppen kiabálással, átkozódással, amitől megkönnyebbülünk. A beszéd gyakran módszer arra, hogy ne érezzünk. De éppen az alkohol, gyógyszer, kábítószer fogyasztása is erre eszköz. Kóros evés és fogyás. Állandó tevékenykedéssel, a lelki nyugalom kerülésével is saját érzéseink elnyomását szolgáljuk. Ezek mind mind önvédelmi mechanizmusok, amelyet csak akkor tudunk hatályon kívül helyezni, ha lehetőséget találunk arra, hogy helyesen bánjunk az érzéseinkkel, és megtanuljuk gyógyítani a régi érzéseket. A negatív érzéseknek és emócióknak legtöbbször durvább az energiájuk, mint a test saját energiájának frekvenciája. Ezért kell az emóciókon finomítani, és energetikailag kiegyensúlyozni őket, különben csak ártanak a testnek.
A negatív emóciókat hulladék termékeknek tekinthetjük, melyektől ugyanúgy meg kell tudni szabadulni, mint más hasonló hulladék termékektől. A taoisták feltételezik, hogy bizonyos lelki betegségek azért alakulnak ki, mert érzékeny emberek öntudatlanul befogadják ezt az emocionális szemetet, más emberek negatív rezgéseit. A nagyvárosokban az állandó hajszoltság, a nem megfelelő munka- és lakáskörülmények miatt egyre erősödnek az emocionális szennyeződés okozta negatív rezgések. Mind több ember "becsavarodik" és a negatív érzések megsokszorozódnak.
A negatív érzéseket transzformálni kell, és ki kell tudni szállni ebből a csúnya játékból.
Nem a másik emberre kell várni, ha mi magunk nem tesszük meg most, akkor ki és mikor tenné meg helyettünk?
Az érzések Taójáról, a gyógyítási módszerről bővebben olvashattok
"A nő és a Tao" című könyvben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése