A hódító vintage

Mutattam már a blogban pár olyan házbelsőt, ahol a modern berendezés mellet, a tulajdonosok úgymond régi tárgyakat mentettek. Részben van ebben egyfajta tudatosság, hiszen egy régi tárgy felújítása és felhasználása jóval kevesebb környezeti megterhelést jelent, mint kidobni és helyébe beszerezni egy újat; másrészt ezek a tárgyak, kiegészítők komoly részesei egyfajta hangulati megjelenésnek.
Lehet ez egyfajta nosztalgikus érzés, mi több, trendi lett leporolni az öreg padlások rejtekében meglelt régi holmikat, és ezeket bátran belevegyíteni még egy modern enteriőrbe is.
Igazából nagyon ízlésesen ötvözhetjük a régi, különleges holmikat az újakkal; e kettő kombinációja az, ami életstílussá is tette a VINTAGE STÍLUST.

Eredetileg a szó szüretet és begyűjtést is jelent. A vintage kifejezés az 1920-as évektől a 70-es évek közepéig viselt öltözékekre, kiegészítőkre, stílusra vonatkozik, és nem egyenlő a retróval, amely az 1975-től egészen a 90-es évekig divatos holmikat jelenti.

A vintage azért is hódít, mert sok otthonban szeretnének minél több természetes anyagot alkalmazni, és egyre  többen kerülik a környezetre vagy épp az egészségre ártalmas anyagok használatát. Ezek a régebbi korok berendezési tárgyai, bútorai természetes hatást keltenek, meleg színű fák, kosarak, cserepek.
A vintage-ban egy jó adag kreativitás is szerephez jut: a régi holmik eredeti funkciójuktól eltérően is használatba kerülnek; egy bolhapiacos szék szerepet kaphat éjjeli szekrényként, vagy egy régi sütis fémdoboz virágcserépként.

Vintage ízelítő: