Az étkezés tulajdonképpen nagyon sokféleképpen folyhat. Általában reggelente a család összes tagja siet a dolgára, nem is reggeliznek otthon, legfeljebb egy teát vagy kávét hajtanak fel félúton a konyha és fürdőszoba között elsuhanva. Vannak viszont családok, ahol inkább korábban ébrednek azért, hogy együtt, kényelmesen reggelizhessenek; egyrészt ezzel nyugodt alapokat adhatnak az induló napnak, másrészt ez a családi harmónia megteremtésében sem utolsó szempont. Az otthoni ebéd a legtöbb családban csak hétvégi étkezés. Általában a közös vacsorák a leggyakoribbak, amikor már estefelé együtt a család minden tagja. De az is lehet, hogy hazaérkezés után mindenki külön-külön eszik, szinte csak bekapkodva az ételt. A napi rohanás közben össze-vissza behabzsolt, vitaminoktól és ásványi anyagoktól megfosztott, ellenben zsírban tocsogó falatok ráadásul, ha nem is azonnal, de évek, évtizedek múlva komoly egészségügyi következményekkel járnak, és még a magukat egészségesnek tartó embereket is elérik a szív és keringési megbetegedések; nem szabad, hogy túl későn döbbenjen rá bárki is, hogy mit kellett volna máshogy csinálnia.
A lakásban rendelkezésre álló hely nagymértékben megköti a kezünket, hogy hol tudjuk kialakítani az étkezőhelyet. Lakókonyhát csak akkor tudunk kialakítani, ha a helyiségben kényelmesen elfér egy olyan méretű étkezőasztal, amelynél együtt étkezhet a család hétközben, vagy akár ünnepnap is a vendégekkel.
Ha ennek nem megfelelő méretű a konyha, akkor ne ragaszkodjunk ehhez a megoldáshoz, mert különben rosszul fogjuk érezni ott magunkat, és ez a családi együttlétekre is rányomhatja a bélyegét. Ilyenkor a lakószobában kell megkeresni az étkező helyét úgy, hogy ott kényelmesen, mindenki által körülülhető legyen az asztal. Egy dolgot mindenképpen szem előtt kell tartani: az étkező a konyhából könnyen megközelíthető kell, hogy legyen.
Lehet a lakásnak akár egy különálló helyisége is az étkező, de ha ez csak egy fülke, amely nagyon kis alapterületű és előnytelen formájú, akkor amennyiben megtehetjük, nyissuk egybe a konyhával vagy a nappalival. A nappali-konyha-étkező kialakítás egyébként is kedvelt megoldás, ilyenkor jó térszervezéssel kellemes és kényelmes étkezőhelyet lehet kialakítani.
A kis alapterületű lakásokban nem könnyű teljes értékű étkezőnek helyet adni; mégis célszerű arra törekedni, hogy legyen egy olyan étkezőasztalunk, amely mellett a család rendszeresen és kényelmesen elfér. Az asztal méretét az étkezéshez szükséges eszközök, és az evéshez szükséges hely határozza meg. Ez számszerűsítve: az asztal szükséges szélessége 75-80 cm, a hosszúsága pedig, ahány személlyel számolunk, annyiszor 60 cm. Íves vagy kerek asztalok valamivel nagyobb területet igényelnek: két személy számára 75 cm átmérőjű, négy személy étkezéséhez 90 cm átmérőjű asztallapra van szükség.
A feng shui az étkezőasztalok közül a kerek vagy ovális formájúakat, vagy a lekerekített sarkúakat szereti. Az éles sarkakat terítővel lehet megszelídíteni; ez esztétikailag is pluszt ad, és a helyzet élét is elveheti.
A szín- és anyagválasztás körülményeit az befolyásolja, hogy hol helyeztük el az étkezőt. Minden esetben tartsuk szem előtt a színek hangulati hatását, és a helyiség tájolását. Gondoljunk arra, hogy a fény megváltoztatja a színeket, és az asztalra kerülő étel is elszíneződhet a környezeti színek reflexeitől. Az étkezőasztal felett helyi megvilágításra van szükség, olyan lámpára, amely jól megvilágítja az asztal felületét, és nem okoz káprázást. A lámpa csak annyira lógjon az asztal fölé, hogy a szemben ülők jól láthassák egymást.
Az étkezéshez és az étkezőhelyhez számos tárgy és dísz kapcsolódik, ezek a berendezéssel együtt mind meghatározzák étkezőnk hangulatát és jellegét. Ne felejtkezzünk el arról, hogy étkezéseink alkalmával ne csak tápanyagokkal, hanem esztétikai élményekkel is gazdagodjunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése