Biztos mindenki hallott már azokról az ázsiai példákról, amikor a lakhatást nagyon pici lakásokban multifunkcionális bútorokkal, többféleképpen alakítható belső térrel próbálják teljes értékűvé tenni. Legújabban már ezek a mikrolakások az USA-ban is kezdenek teret hódítani, például nem olyan régen New York város polgármesteri hivatala egy brooklyni tervezőirodát hozott ki nyertesnek egy manhattani, önkormányzati telken épülő lakóház pályázatán. Ebben az épületben a lakások 23 és 34 négyzetméteres alapterület között lesznek majd. Ennek az épületnek a megépítése kapcsán indult be a szakmai vita, hogy akkor most lehet-e normális életet élni egy ekkora térben. Summázva: pályakezdő fiatalként egy darabig igen. Párkapcsolatban, gyerekkel vagy hosszútávon nem.
Habár ezek a mikrolakások a lakhatási problémák megoldásának egy új korszakát hozhatja magával, nézzük az ellenérveket. Az egyik szinte legfontosabb követelmény egy lakással kapcsolatban, hogy az biztonságos menedéket kell, hogy nyújtson az embernek, viszont a klausztrofóbiás viszonyok észrevétlenül megfojtanak bennünket. A zsúfoltság stresszt okozhat. Több kutatásból is kiderült, hogy az ilyen jellegű stressz növeli a családon belüli erőszak és a különböző ártalmas függőségek megjelenések esélyét. De nemcsak a zsúfoltság a gond. Ezeknek a csepp lakásoknak a kialakításánál az a lényeg, hogy többfunkciós bútorokkal kell berendezni: asztalból ágy, ágyból kanapé alakítható. Ezek elsőre rendkívül innovatívnak és praktikus dolgoknak mondhatók, csakhogy hosszabb távon már inkább kényelmetlenséget okoz. Egy húszas éveiben járó fiatal igaz, hogy ehhez jobban tud alkalmazkodni, mint egy harmincas, negyvenes éveiben járó lakó.
Vitathatatlan tény, hogy a mikrolakásokban való élet gyereknek teljesen alkalmatlan. Susan Saegert a környezeti pszichológia professzora régóta kutatja a tér és az ember viszonyát. Munkája során sok zsúfolt körülmények között felnőtt gyermekkel találkozott. A megfigyelt hatás mindig ugyanaz volt: a gyerekek zárkózottak lettek, gondot okozott nekik a tanulás és a koncentráció.Nincs az a praktikus helymegtakarító funkció, ami pótolni tudná egy gyermek számára a magánszférát.
Arról is írtam már, hogy a lakásunknak segíteni kell megvalósítania önmagunkat, egyik fontos eszköze identitásunk megteremtésének. Az általunk lakott és berendezett térnek a segítségével elmondhatjuk másoknak, hogy kik vagyunk és mit gondolunk fontosnak az életben. Samuel Gosling szerint - aki könyvében az emberek és a tulajdonaik közötti viszonyt vizsgálta - a mikrolakások kérdését csak funkcionális szempontból szokták vizsgálni, mint például, hogy befér-e oda egy hűtő. Ugyanakkor egy lakásnak egyéb pszichológiai funkciót is ki kell szolgálnia , mint az önkifejezés vagy a relaxáció lehetősége.
Most nézzük meg még egyszer, hogy egy többfunkciós helység kialakításakor mire figyeljünk. Ilyen helység a nappali szoba, aminek egyszerre többféle igényt is ki kell szolgálnia: tudjunk benne társasági életet élni, vagy legyen jó a csendesebb tevékenységeknek is. Az ideális az lenne, ha akkora nappalink lenne, hogy térelválasztással el lehessen választani benne a különböző funkciójú tereket. Minden esetben kerüljük a zsúfoltságot! Legyen szellős, levegős elrendezésű, világos színekkel pedig a tágasság érzetét kelthetjük. Ne alakítsunk ki a nappaliban egy kész bútorraktárat, ne ragaszkodjunk a hatalmas helyigényű, több darabból álló ülőgarnitúrákhoz. Az igényeinket sokkal jobban kielégíthetik a rugalmasan alakítható kanapéváltozatok, amelyek hátulról is esztétikusan néznek ki. Figyeljünk az ergonómiai szabályokra is, hagyjunk elegendő közlekedő sávot a bútorok között. A közlekedő útvonalak megfelelő kialakítása nemcsak az ergonómia miatt fontos, hanem a csi, az életető energia akadálymentes áramlása szempontjából is. Hagyjuk, hogy a nappali minden szegletébe eljusson!
Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a tévé, kandalló, akvárium olyan belsőépítészetileg is meghatározó elemei a nappalinak, hogy ezek elhelyezése tudatos tervezést igényel (feng shui szempontból sem mindegy, hogy a szoba melyik részében helyezzük el ezeket). A szép, számunkra fontos tárgyak elhelyezéséről is már sokat írtam, mert ezek jó energiát árasztanak. Képekkel, dísztárgyakkal egyensúlyt teremthetünk a szobában. Viszont azt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a rendszer nélkül kirakott szobrocskák, mécsesek, emléktárgyak inkább a zsúfoltság, átgondolatlanság érzetét keltik. Találjuk meg ezeknek a tárgyaknak a méltó helyét, törődjünk az apró részletekkel is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése