A SZÍNRŐL is elmondhatjuk, hogy alapvető táplálékunk, éhezünk rá, olyan fontos az egészségnek, mint étel a gyomornak, a levegő a tüdőnek. A szín azt is elmondja a testünknek, hogy milyen tápanyagot tartalmaz egy étel. A tápanyagokhoz színkódok tartoznak, a színek pedig sajátos rezgésükkel adják tudtunkra, hogy mely étel rendelkezik azzal a tápanyaggal, amelyre szükségünk van. Ha megértjük a szín és az étel közötti összefüggést, akkor segíthetünk szervezetünknek egészségesnek maradni. Mindannyian érzékenyek vagyunk az étel színére, étvágyunkat javíthatja vagy éppen csökkentheti az.
A vörös ételek melegítik és feltöltik a testet, megerősítik a vért. A sárga ételek természetes hashajtóként viselkednek; a citrusfélék narancssárga és sárga színe serkentő és eltávolító hatású. Így például a reggel elfogyasztott narancslé segít az előző napról a szervezetben maradt és meg nem emésztett étel eltávolításában. A zöld ételek kifejezetten tisztítják a szervezetet. A zöld fűszernövények képviselik a véráramot, illetve a növények birodalmának a keringését. A zöld étel napsütéssel telített, ezért zöld színű. Ez a szín az életerő zöldjét képviseli. Az élő zöld növényen keresztül jutunk az élénkzöld klorofillhoz, amely nagyszerű fiatalítószer. Nem mindenki szereti a zöldségeket vagy a zöld salátákat, de el kell ismerni, hogy ezek étvágygerjesztő ételek. A zöldségek és gyümölcsök révén természetes édesítőben is részesülünk, amely elméletileg teljes mértékben feleslegessé teszi a fehér cukor fogyasztását.
Az étellel napfényt is juttathatunk testünkbe, az elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek leve az emberi szervezetben áramló vér növényi megfelelője, amelynek azonban frissnek kell lennie. Ha a növényeket éretlenül szedjük le, megvonjuk tőle a napfényt, és ezáltal nem is fogja tartalmazni az összes ásványi anyagot vagy vitamint. A föld felett fejlődő növények magukba zárják a napfényt, egészségünk érdekében ajánlatos hogy három részt fogyasszunk a föld felszíne fölött fejlődő, és egy részt a föld felszíne alatt fejlődő zöldségekből.
Az éttermekben fogyasztott legnépszerűbb színes ételek közé a fehér és a barna ételek tartoznak. Ennek oka, hogy a barna képviseli a föld jóságát, a fehér pedig a tápláló anyatejet. A fehér iránti vonzalmunk alapja a gyermekkori biztonságra és törődésre való igényünkben gyökerezik. A kék ételekhez viszont egyáltalán nem vonzódunk, talán azért nem, mert a kék rezgéseket az égből szerezzük.
Miért van az, hogy olyan ételek után is vágyódunk, melyekre semmi szükségünk nincs? Például miért van az, hogy valaki mindig azon kapja magát, hogy csokoládét majszol?
Ezt a kérdést most a szín nézőpontjából, a barna színre koncentrálva vizsgáljuk meg. A barnához való vonzódás gyakran azt jelzi, hogy az egyén bizonytalan, és fél a tehetségét kibontakoztatni. A csokoládé egyik jól ismert mellékhatása az elhízás, a kövérség pedig nem vonzó egy olyan társadalomban, amely a karcsúságért rajong. Kiváló mód kövérséggel leplezni saját szexualitásunkat, amelytől félünk. Más szóval, a barna csokoládé segítségével az egyén eltemeti hatalmát, amivel másokat magához vonzhat. A kövérség félelem. A folyamatos félelem tesz valakit kövérré és gyengévé.
A csokoládé túlzott élvezetének másik oka lehet, hogy életünkben nem a saját utunkat járjuk. "Szükségem van a csokoládéra, tehát megeszem. Az életemben nem kapom meg azt, amit szeretnék, így azonban hozzájutok ahhoz, amire szükségem van." Ez az oka, amiért olyan nehéz lemondani bármilyen olyan ételről, amely táplálékként valami mást pótol. A probléma az, hogy sohasem lesz elég az étel, mert nem tudja kielégíteni az érzelmi szükségletet. A kövér emberek gyakran kétségbeesetten szeretnének fogyni, viszont egy kiegyensúlyozatlan ember, aki nem képes önmaga lenni, gyakran választ olyan ételt vagy olyan színt, mely fenntartja ezt az állapotot.
A szín és az étel közötti kapcsolat megértése által kulcsot kapunk a kezünkbe ahhoz, hogy egészségesek legyünk. Mindannyiunkban megvan az érzékenység az étel színére, és mindannyian rendelkezünk azzal a "belső tudással", amire jóllétünk helyreállításához szükségünk lenne. Elég gyakran azonban éppen az ellenkező irányba haladunk, hiszen elvesztettük a kapcsolatunkat a belső hangunkkal, és nem halljuk meg mit üzen nekünk a természet. Valószínűleg annyira kiegyensúlyozatlanok vagyunk fizikai, szellemi és érzelmi téren, hogy képtelenek vagyunk felismerni azokat az ételeket és színeket, melyek segítségével helyreállíthatnánk egyensúlyunkat.
Kedvező ételszínek:
- A vörös, a narancssárga és a sárga csípős és serkentő.
- A zöld ételek lúgosak, segítik a test egyensúlyának megtartását és erősítik a szervezetünket.
- A kék, az indigókék és a bíbor ételek nyugtató és frissítő hatásúak.
Testünk valójában azt kívánja, amire szüksége van életerejének visszaállításához, mi azonban több okból kifolyólag annyira érzéketlenekké váltunk, hogy nem halljuk meg a csöndes hangot, és azt a gyenge késztetést, amely az egyensúlyt helyreállító választásra ösztönöz. Csak amikor már nagy kiáltással, magával a betegséggel szól hozzánk a szervezetünk, akkor figyelünk fel rá.
A színelemzésnek pont ez az egyik feladata: megsérült intuíciónk helyreállítása. A számunkra szükséges növények, ételek és megfelelő színek kiválasztása. Egyszerűen csak fel kell ismernünk, hogy pontosan mire van szükségünk az adott helyzetben. Ha az indiánokhoz hasonlóan mi is szeretnénk meghallani mondanivalóját, tanuljuk meg a szín nyelvét.
A bejegyzés Lilian Verner-Bonds "Színgyógyászat" című könyve alapján készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése