Ez évben is, egy nálam bölcsebb embert hívtam segítségül, hogy szavai átkísérjenek minket az új évbe.
Anselm Grün, "Az életművészet könyve" című írásában így szól a boldogság kereséséről:
"Ha boldog akarsz lenni - élj!" Ilyen egyszerű az élet művészete Lev Tolsztoj szerint. És igaz: a boldogságra nem lehet közvetlenül törekedni, épp oly kevéssé, mint az örömre. Aki boldog akar lenni, annak oda kell fordulnia az élet minden magassága és mélysége felé. A boldogság a beteljesült élet kifejeződése. Ha minden érzékemmel élek, ha belemerülök az életbe, akkor elevenségemben meg fogom tapasztalni a boldogságot is.
A boldogságot nem lehet fogva tartani, éppoly kevéssé, mint az életet. Az élet mindig megy tovább. Néha sötét völgyeken át vezet, olykor vízeséssé válik. A fájdalomban is van élet. Így mindenben ott lehet a boldogság sejtése, a fájdalomban, amely megnyit a testvérem felé, az örömben, amelyet megosztok másokkal, az erőfeszítésben, amelyet azért vállalok, hogy megmásszak egy csúcsot, a felüdülésben, amikor a tengerben úszom. Mindenütt, ahol valóban élet van, ott van a boldogság nyoma is. Még ha az életet oly kevéssé is tudom kívülről szemlélni és elemezni, és a boldogságot oly kevéssé lehet is objektív dologként megfigyelni. Annál nyilvánul meg, aki él, aki eleven, és aki minden érzékkel éli az életet.
Ha boldog akarsz lenni: élj és dönts ma az élet mellett!
"Hogy az ember az életét nevetve vagy sírva tölti-e el - ugyanaz az életidő." - mondják Japánban. E mögött a szólás mögött egészen általános élettapasztalat áll. Mindenkinek megvan a saját életideje. Hogy hogyan alakítja, az az ő dolga. Rajta múlik, hogy nevetve vagy sírva tölti-e. Sokan azt mondják, ez nem így van. Nem én döntöm el, hogy történik-e velem szerencsétlenség, vagy elragadnak-e mellőlem egy kedves embert. Természetesen minden szólás túloz. Nem arról van szó, hogy elkerüljük a sírást. Megvan a sírásnak is az ideje. A japán közmondás úgy gondolja: rajtunk múlik, hogy életünk nagyobb részét nevetve vagy sírva, depresszív vagy pozitív hangulatban töltjük-e. A reakció mindarra, amit elvárnak tőlünk, a mi kezünkben van. Akinek van bátorsága kisírni a gyászát, az újra fog tudni nevetni. Aki azonban megreked a sírásánál, az sírva fogja végigjárni egész életét. És ez aztán a saját döntése. Életideje fel van neki kínálva. Néhány embernek, akik beszélgetéskor folyton azt mondogatják nekem, milyen rossz, azt tanácsolom: "Ha holnap csörög a vekker, dönts az élet mellett. Dönts ma az élet mellett.
Köszönd meg Istennek, hogy élsz. Próbáld meg a mai napot olyannak elfogadni, amilyen. Nem kell, hogy csupa öröm legyen. Ám, ha az élet mellett döntesz, akkor érintkezésbe fogsz kerülni erőddel, elevenségeddel és örömöddel is, bármi is ér, amit meg kell siratnod."
Ha boldog akarsz lenni: élj és dönts ma az élet mellett!
Minden kedves olvasómnak, látogatómnak kívánom, hogy legyen 2012 egy olyan éve, amelyet elképzelt magának!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése