Lassan túllépünk az elem évszakán, véget ér az ősz. Ez az évszak, amely elhozza az elszáradást, a falevelekből elszáll a nedvesség, összetöpörödnek, és lehullanak az ágakról. Ebben az időszakban már gondoskodnunk kell, hogy védjük a testünket, mert különben a meleg nyárhoz szokott szervezetünk könnyen összeszedhet mindenféle betegséget.
A Fém elem érzékszerve az orr; a kínai gyógyászatban a tüdőt mindig az orral együtt szemlélik. A Fém elemhez kapcsolódik a test minden részének nyálkája; az alacsony nyálkaszint a szervezet túlhevülését jelzi, és ez a bőr felszínének kiszáradásában is megmutatkozik. A túl bőséges nyálkaállomány arra utal, hogy kiegyensúlyozatlanság lépett fel a tüdőben. A torok vagy az orr kiszáradása, a nehéz légzés, a köhögés, az orrfolyás, a homloküreg-gyulladás mind a Fém elemmel áll összefüggésben.
A tüdő napszaka hajnali 3 és 5 óra között tehető, a vastagbél napszaka a reggel 5 és 7 órai időszak.
A tüdőnek az a fő feladata, hogy ellássa a szervezetet oxigénnel, az elhasznált levegő méreganyagait pedig a kilégzések révén eltávolítja a szervezetből. Ahogy környezetünk állapota romlik évről évre, úgy romlik tüdőnk működésének feltételei is. Amit belélegzéssel magunkba szívunk, az minden szervünkbe, vérünk minden sejtjébe eljut, és ha ez mérgező, akkor mindenhol mérgez. A tüdőre belső környezetünk is jelentős hatással van; nemcsak a szennyezett levegő, de a sok stressz is gyengíti a tüdő működését, ezzel együtt pedig az immunrendszerünk is gyengül (allergiás tünetek jelentkezhetnek, mint szénanátha vagy az asztma).
A dohányzás önmagában is rongálja a tüdőt, ártalmai közismertek. A túlzásba vitt zsiradékfogyasztás is gyengíti ezt a szervet, mivel a vérben felhalmozódó túl sok koleszterin és zsír csökkenti a vér oxigénszállítási képességét. A tüdő irányítja a légzést, de védelmi csi-t is termel, ami védelmezi a szervezetünket a széltől, a hidegtől, a nyirkosságtól, amelyek könnyen megtámadhatnák a tüdőt. Ha a tüdő energiája gyenge, védekezőképességünk csökken, jobban fenyeget a fertőzés veszélye.
A légzésről is kell egy pár szót ejtenünk, mert a légzés a táplálkozás mellett a szervezet fő energiaforrása. Olyan magától értetődő folyamat, gyakran nem is törődünk vele; pedig a felületes légzés vagy a sokfajta légzési nehézség miatt szervezetünk eltunyul, méreganyagok halmozódnak fel benne, és az öngyógyító folyamat akadályokba ütközik. Ellenben, ha megtanuljuk a mély és teljes légzés technikáját az életerőt ad, megnő az életkedvünk is, és minden egyes sejtünk megfelelő oxigénellátásban fog részesülni.
A tradicionális kínai orvoslástan a hosszú ideig tartó bánatot és szomorúságot a tüdővel látja összefüggésben. Ahogy a széndioxidot és az egyéb méreganyagokat a tüdő kilégzéssel kibocsátja a testből, ugyanígy nem szabad, hogy bennünk rekedjenek az érzelmek, a bánat, a szomorúság; ha így történik, ténylegesen megbetegedhet a testünk. A tüdő hozza be szervezetünkbe a "mennyei csi-t", amely inspirációt ad az életünkbe; ha az energiaáramlás gyenge, elfog bennünket az apátia, az életuntság, inspiráció híján nem látjuk értelmét az életünknek.
Összefoglalva az egyensúlyvesztés fizikai és érzelmi tünetei: légzési nehézségek, asztma, légszomj, köhögés, torokproblémák, pikkelysömör, ekcéma, bőrszárazság, orrproblémák, túl sok vagy túl kevés verítékezés, a nyálka hiánya vagy túltengése a szervezetben, rossz szaglóérzék, szomorúság, képtelenség a lazaságra, apátia és unalom, melankólia, pesszimizmus, zárkózott és távolságtartó viselkedés.
A vastagbél a has alsó részében elhelyezkedő mintegy másfél méter hosszú izomcső; az emésztőrendszer utolsó szakaszát képezi. Elsődleges feladata, hogy eltávolítsa az emésztés során keletkezett mellékterméket, és hogy a falán keresztül visszaszívja a salakból a vizet, hogy ezzel segítse víztartalékaink megőrzését.
A vastagbél munkakapcsolatban áll társszervével, a tüdővel, mert ha a vastagbélben csi-felesleg jelentkezik, az rögtön átmegy a tüdőbe. Ha a vastagbél kiegyensúlyozatlan, nagy eséllyel felszaporodnak a méreganyagok, sőt esetleg vissza is fordulhatnak a feldolgozórendszerbe. A bőr eldurvulhat, és szerte az egész szervezetben fájdalmak jelentkezhetnek. További fizikai tünet a székrekedés, a hasmenés, a túlzott bélgázképződés, az alhasi fájdalom. A vastagbél renyheségére utaló jelek lehetnek a hasi ernyedtség, a rossz szagú lélegzet, az aranyér és az emlékezőképesség megromlása is.
Ahogyan a vastagbél szüntelenül azon munkálkodik, hogy eltávolítsa a szervezetből a salakot, és újra és újra átrágja a dolgokat, ugyanúgy az elme is ezt teszi, csak egy másik síkon.
A kínai táplálkozástan javaslatai a tüdő és a vastagbél egészségének megőrzése érdekében:
- A Fém elemhez kapcsolódó íz a csípős-fűszeres, mint a curry, a bors és egyéb markáns fűszerek.
- Jótékonyan hatnak a tüdőre: vízitorma zsázsa, fehérrépa, zeller, alma, sárgabarack, a tojásfehérje, mandarin, eper, földimogyoró, sárgarépa, gomba, körte, olajbogyó, retek, dió, gesztenye, bor.
- Ha túl sok a nyálka a szervezetünkbe tanácsos mellőzni a tejtermékeket és a narancslevet, mivel ezek nyálkaképző élelmiszerek.
- A vastagbél jó működésének és tisztításának legfontosabb élelmiszere a zöldségfélék, illetve a rostos táplálék. A cellulóz - amely a szénhidrát nagyon tömör formája, és a zöldségek és gyümölcsök alapanyaga - remekül serkenti a belek működését. A rost arra való, hogy meggyorsítsa a tápanyag mozgását a vastagbélben. Ha nem fogyasztunk növényi rostokat a vastagbél pangani, stagnálni kezd, és már jöhetnek is a betegségek. A hántolatlan zab kiváló rostforrás; a búzakorpa ellenben felkaparhatja a vastagbél belső felületét. A búzakorpában egyébként is sok a fitát, amely miatt a kalcium és a magnézium nem tud felszívódni a szervezetbe. A cink és a vas felszívódását is gátolja.
- A magas víztartalmú élelmeken kívül fontos, hogy fogyasszunk megfelelő mennyiségű pH szempontból semleges vagy lúgos táplálékot is. Ezek főleg a zöldségek; bőségesen fogyasszunk belőlük. A köles gluténmenetes, lúgos gabonaféle, nem termel nyálkát a szervezetben, ezért ennek a gabonafélének a fogyasztása különösen ajánlott.
- A vastagbél erősítésére szolgál az aduki-bab, a padlizsán, a karfiol, a zeller, a kukorica, az uborka, a füge, a méz, a fejes saláta a vöröshagyma. Az avokadó, a csírázó magvak és a hüvelyesek kitűnő, magas tápértékű élelmek.
- A vastagbélre nem túlságosan hatnak kedvezően a tej és tejtermékek, sokan érzékenyek rájuk. Ha viszont nem vagyunk érzékenyek a tejtermékekre, az élő, természetes joghurt kitűnő utánpótlást biztosít a vastagbélben tenyésző értékes acidophilus baktériumoknak.
- A kakaó, a tea és a kávé koffeintartalma bélpanaszokat, gyomorfekélyt, emésztési zavarokat okozhat; ezeken kívül a csokoládé, az üdítőital és az alkohol mind vizelethajtó hatású; miattuk sok ásványi anyag is távozik a szervezetből.
- Aki hajlamos székrekedésre, jobb ha mérsékeli az állati eredetű protein fogyasztását, mert lassítja a belek tápláléktovábbító folyamatát. Az étrend ilyenkor leginkább zöldségből és rizsből álljon, a hús csak egy kis kiegészítő legyen.
- A fokhagyma közvetlen kapcsolatba kerül a tüdővel, és csökkenti a felgyűlt nyálka mennyiségét. A gyömbérről is elmondható ugyanez; segít megszabadulni a felesleges nyálkától.
- A bazsalikom, a borsmenta, a ginszeng is jót tesz a tüdő működésének. A bazsalikom székrekedés ellen is hasznos.
- Serkenti a verítékezést a fahéj, a koriander, a friss gyömbér, a rozmaring és a majoránna.
- A lenmag és a lenolaj fontos zsírsavakat tartalmaz, és egyúttal kiváló kenőanyag is, segít a gyulladt belek meggyógyításában.
- Ugyanígy az aloe vera is tisztítja, nyugtatja és gyógyítja a beleket, bélgyulladás ellen különösen hasznos.
Ha bővebben érdekelnek a szervek érintésterápiái (a masszázs, a szervek reflexológiai, akupresszúrás pontjai), a mozgásterápiák, az illóolajok vagy a virággyógyszerek, ajánlom
Jennifer Harper: A tudatos test című könyvét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése